A film első jelenete az 1950-es évekbe nyúlik vissza. Egy kórházi szobában Irén, a halálos beteg fiatal nő búcsúzik el gyermekétől, Rózsikától. Az árván maradt kislány ötven évvel később itt jár közöttünk, mint hajléktalan öregasszony, aki megörökölte anyja tüdőbetegségét. Nagyvárosi bolyongásai során Rózsika találkozik egy különös mozgású, szótlan nővel, akivel hamarosan szoros barátságot köt. Egyikük sem tudja, de a néző hamar rájön, hogy anya és lánya újbóli találkozásának vagyunk tanúi. Mostantól a két nő kalandjai összefonódnak, és ezekben a kalandokban szembekerülnek egymással a harmadik évezred Magyarországának különböző, egymástól nagyon eltérő minőségű világai és karakterei. Amikor kiderül, hogy Rózsikának, az idős és beteg hajléktalan néninek már csak napjai lehetnek hátra, Irén mozgósítja magában rejtett energiáit, és mint egy modern mesében, megszabadítja lányát a szenvedéstől