A Triplaügynök szinopszisa szerint vérbeli kémtörténet, szövevényes megtörtént eseményeken alapszik, amelyeket a szerző annak idején maga is nyomon követett 17 éves gimnazistaként a francia lapok hasábjain: főhőse egy cári tiszt, aki 1936 mozgalmas esztendejében titkos küldetéseket bonyolít le Párizsban, azonban nem egyetlen, de mindjárt három különböző érdekcsoportot, a kommunisták ellen szövetkező fehéroroszokat, a náci Németországot és a szovjet kormányt szolgálva.
Noha legfrissebb filmje a szokottnál sötétebb színezetű és nagyobb tétekkel játszik, Rohmer számára a drámai históriák, akárcsak A hölgy és a herceg esetében, csupán ürügyet adnak arra, hogy saját ismerős eszköztárával előadja egy újabb kibogozhatatlan emberi kapcsolat tanmeséjét: esetében a kém-tematika nem a thriller feszültségkeltésének vagy a moralizáló filmdrámák erkölcsi mondanivalójának eszköze, inkább egyfajta képzeletgazdag elmélkedésre kínál lehetőséget a valóság és fikció észrevétlen határvonaláról, a manipulálhatóság veszélyeiről