Stephen King egyik kedvenc horrorfilmjéről nem jelenthető ki teljes bizonyossággal, hogy vámpírfilm lenne, sőt, még az sem biztos, hogy egyáltalán szerepel-e benne vámpír. Az 1971-es Let’s Scare Jessica to Death lényege ugyanis pontosan a valóság és a rémálmok közötti határvonal elmosása, hogy a címszereplőhöz hasonlóan maga a néző se legyen képes megállapítani, valóban megtörténnek-e a filmbéli szörnyűségek, vagy csupán egy beteg elme képzelgéseiről van szó. A film, mint oly sok 70-es években (és azóta készült) horror, egy világtól elzárt kis településen játszódik, azon belül is egy tóparti házban, ahol a helyiek szerint máig kísért egy vízbe fulladt mennyasszony szelleme. Itt akar új életet kezdeni három, a legendáról mit sem tudó hippi, köztük Jessica, aki hallucinációi és képzelgései miatt már megjárta a zárt osztályt is. A film alkotóira minden bizonnyal hatott a Rosemary gyermeke és A testrablók támadása, a Let’s Scare Jessica… azonban, többek között épp a vámpírtematika sajátos formában történő beemelése miatt, egy teljességgel eredeti, a mai napig is működő pszicho-horror.