Julien, a nyugdíjas nyomdász és felesége, Clémence, az egykor jobb napokat látott, egy baleset következtében lesántult kötéltáncos, huszonöt év házasság után már csak gyötrődik egymás mellett. Házukat hamarosan lebontják, kilakoltatás vár rájuk. A nyomasztó valóság elől az asszony az alkoholba menekül, a férfi pedig egy utcán talált macskát ajnároz olyan nagy szeretettel, amelyet a felesége iránt már képtelen érezni. Clémance lassanként meggyűlöli az állatot, ami számára mindannak a megtestesülése, amit az idők során elveszített. Granier-Deferre szűkszavú, míves közönségfilmje nagyszerű portrét fest a szorongással, boldogtalansággal és féltékenységgel kísért pusztulásról és pusztításról.